Mily szörnyű az a hazugság, amellyel valaki szerelmet hazudik… – s csak azért, hogy megejtsen, testileg meghódítson egy nőt… a lélekkel játszik, azt teszi tönkre… valami becseset sért, hogy olyasmit nyerjen, ami nem becses…
Menj el színházba!
Jéghegyek vagyunk önmagunk óceánjában, egytized rész, ami látszik belőlünk, kilenctized lenn van a mélyben.
Nem akarok nevetség tárgya lenni ha hibázom!
Miért van az, hogy az élet mindig olyan sokat követel, és olyan keveset ad?