Minden nyomorúságunk annak tudható be, hogy képtelenek vagyunk csendben, egymagunkban ücsörögni egy szobában.
Az ember a végsőkig képes mozgósítani az energiáit. Annyit, amennyi éppen kell. Ha többre van szükség, többet.
Így vesztettük el a szerelmet. (…) Amikor elkezdtünk szabályokat alkotni arra, hogyan nyilvánuljon meg.
Az élet arról szól, hogy egy kis időt együtt töltünk, kéz a kézben sétálunk, miközben nézzük a naplementét. Nem nagy dolog, de kell ennél több?
Aki húsz év múltán nem látja hússzorta jobban a kedvese szépségét, az nem érdemelte meg az első látásra sem.