A lélek, ami szépséget lát, lehet, hogy néha egyedül sétál.
Nem vagyok különösebben tehetséges, csak szenvedélyesen kíváncsi.
A barátok hasznosak. De ha már nincs olyasmijük, amire szükséged lehetne, rázd le őket.
Azért félek, mert… hát szóval, nyilvánvaló okokból nem maradhatok mindig veled. És attól félek, hogy én veled akarok lenni, sokkal jobban vágyódom rá, mint szabadna.
Akkor ismerjük fel a nagy szerelmet, amikor rádöbbenünk, hogy az egyetlen ember a világon, aki vigaszt nyújthatna, épp az a személy, aki a fájdalmat okozta.