Mindenkinek úgy kellene élnie, hogy ne veszítse el a saját énjét a másikban, ne kezdje el teljesen a másik életét élni.
A jóhír hiú és fölöttébb csalfa fogalom. Gyakran elérjük érdemtelenül és elveszítjük ártatlanul.
Mindig a jóval azonosítod magad, az erkölcsös viselkedéssel, és elhatárolod magad az erkölcstelen tettektől – annak ellenére, hogy csinálod őket. Így alakul ki a képmutatás.
Meghalni csak emberek tudnak, de benne nem volt már semmi emberség.
A szerelemben a nők legtöbbre becsülik a rablót, nem haragszanak a tolvajra, de megvetik a koldust.
Az igazi gazdagságot csak az alapján lehet megítélni, hogy milyen életet él valaki. Csak azt az embert lehet igazán gazdagnak nevezni, aki képes a maga útját járva, saját tetszése szerint élni életét.
Akit nem szeretnek, mindenütt egyedül van.