Ahhoz, hogy magunkhoz vonzzunk valakit vagy valamit életünkben, először el kell képzelnünk, hogy már velünk van.
Gyakorta nem amiatt ragaszkodunk valamely hithez, mert szigorúan igazoltnak tetszik, hanem amiatt, mert nem bizonyították be az ellenkezőjét.
A magányra szükségem van, mint a levegőre. Ha sokat vagyok idegenek között s nem vonulhatok vissza otthonomba: – mintha a lelkemet vesztettem volna el!
A művészet épp olyan szükséglete az embernek, mint az evés és ivás.
Fontos, hogy az ember komolyan vegye a munkáját, független legyen, és ne csupán a szórakozással töltse a mindennapjait.