A boldogtalanság kimondása súlyos és tiszta fájdalmat jelent, mert a kapcsolat ajtaján benyitott a kapcsolat halála.
A fejlődéshez két dolog kell: fáradhatatlan kitartás, és az a készség, hogy olyasmit is el tudjunk vetni, amibe pedig sok időt és munkát fektettünk be.
Igen, mindig a múlt. Ott van az, ami fáj, és amin nem tud túljutni az ember.
Ha a bolond következetes maradna a bolondságban: bölcs lenne.
Csak a kötelesség teljesítése adja meg az embernek az élet nyugalmát és a lelkierőt.
Annyira félni, hogy meg se próbáld – ez az igazi veszteség. Elmondhatom, hogy sok hibát követtem el, de nem sajnálok semmit. Mert legalább nem azzal töltöttem az életem, hogy a pályán kívül álltam, és azon töprengtem, vajon milyen lehet az élet.