Gyakran mondják, hogy az élet becsét nem az adja, hogy milyen hosszan, hanem hogy milyen módon éltük.
A szeretet megváltoztat, a szeretet gyógyít. Néha azonban halálos csapdát állít, és elpusztítja azt, aki teljesen átadja magát neki.
Az emberek könnyen törnek, ahogy a szívek és az álmok is.
Ha az embernek nincs vesztenivalója, bátorrá válik. Csak akkor vagyunk gyávák, ha van mihez ragaszkodnunk.
Nem a lélek, csak az ég alja változik azok számára, akik a tengeren túlra vándorolnak.
Jóllakott ember nem érti a koplalót.
Előbb minden felnőtt gyerek volt. (De csak kevesen emlékeznek rá.)
A szeretet önmagában is elég ahhoz, hogy értelmet adjon egy egész életnek.