Az embert a reménység élteti.
Könnyű nagyvonalúnak lenned, amikor az erszényed dagad az aranytól.
Az életet sokkal inkább az élmények hevessége, semmint valós hossza alapján kellene mérni.
Csodáltam őt, s olyan bájakkal ruháztam föl, melyek igazában nem is voltak meg benne.
Túlságosan jól ismerte ahhoz, hogy szeresse vagy utálja: a múltjának egy része volt, mint egy régi barát, aki a hibái ellenére is barát marad, csak mert mindig is az volt.
Ha ennyire összekovácsolódik egy barátság, többé nem egykönnyen bomlik fel; ellenkezőleg, az történt, hogy az idő és a körülmények csak megszilárdították és nem lazítottak rajta.