A megbocsátás az az illat, melyet az ibolya hint arra a cipősarokra, amely eltapossa őt.
Nem elég utolsónak lenni ahhoz, hogy egyszer elsők legyünk.
Csak egy velünk született tévedés van: azt hinni, azért élünk, hogy boldogok legyünk.
Te meglátsz valamit, és azt kérdezed: „miért?”, de én megálmodok sosem volt dolgokat, és azt mondom: „miért ne?”.
Minél mélyebben szeretünk valakit, annál kevésbé fontos a külseje.
Az igazságról kiderült, hogy jobban fáj, mint a hazugság.
Ahhoz, hogy a valóságot valahogyan elviselhessük, mindnyájunknak kell magunkban néhány kis bolondságot melengetnünk.