A birtoklás örökre befagyaszt az „én”-be, és örökre elválaszt a „mi”-től.
A hazug ember büntetése nem az, hogy nem hisznek neki, hanem az, hogy ő sem tud hinni senkinek.
Az ellenség csak részben tudja tönkretenni az embert, egy jóindulatú és meggondolatlan barátra van szükség, hogy az illető tökéletesen és végérvényesen tönkremenjen.
Nietzsche szerint, amit az ember másnak hazudik, elenyésző semmiség amellett, amit az ember önmagának hazudik.
Ha az emberek elégedettek a kapcsolatukkal és az együttélésük módjával, akkor kevésbé hajlamosak a féltékeny bizalmatlanságra.