Senkit nem kényszeríthetünk arra, hogy szeressen – senkit, hogy ne szeressen. Senki baján nem segíthetünk, ha képtelen a szeretetre.
A kudarctól való félelem mögött ott húzódik egy lépcsőfok, ez pedig a gyávaság. Mert aki gyáva, az fél is mindentől.
A barátok akkor is vigyáznak az emberre, amikor nem látja be, hogy szüksége van rájuk.
Külön kellene szólnom a nőkről is. Ők nem hazudnak – amint tévesen hirdetik -, csak az igazság egy részét hangsúlyozzák.
Felejtsd el a szabályokat! Hogyan tudnánk fejlődni, ha közben nem változunk?