Tudok valamit a neheztelésről: olyan méreg, amelyet saját maga iszik meg az ember, de közben arra számít, hogy mások halnak bele.
A nő egy ügyesen megszerkesztett csapda: már akkor elejti áldozatát, amikor az szimatot fog.
Figyelj a kis cselekedetekre, akár jók, akár rosszak. A csepegő víz is megtelíti végül a nagy edényt.
Van-e gyalázatosabb, mint a nyugalom küszöbén aggódni?
Ha ellenállsz annak, ami történik veled, az agyad működésbe lép, és pontosan azok a gondolatok kezdenek kínozni, amelyeket te magad teremtettél meg.
Adj erőt, hogy nyitott maradjon a lelkem, és ne legyen fontosabb számomra a saját bánatom, mint más emberek szenvedései.