Egész ifjúságom azzal telt, hogy kiszabadítsam magam a szüleim elgondolásából. Nem akartam az a közhely lenni, amit elképzeltek.
Nem hiszek Istenben (…). Mert ha Isten létezik, akkor mondd csak, bácsikám, miért van szegénység és kopaszság?
Az emberek általában sokáig, túl sokáig képesek ragaszkodni szép ábrándjaikhoz.
A rossz nevelő tekintélyére büszke, a jó nevelő egyszerűen alázatos.
A társadalom kialakít egyfajta kollektív magatartásnormát – és senki nem kérdezi, miért pont így kell viselkedni. Az emberek elfogadják, és kész.