A pénzt, amit megkeresünk, nem vihetjük a sírba, az ellustult időt viszont igen.
Mások elvesztésén búsulni olyan, mintha a betegséget választanánk, amikor jól is lehetnénk.
Nincs olyan erény, amellyel valami bűn ne járna együtt.
Nincs annál rosszabb, mint várni, anélkül, hogy tudná az ember, mi fog történni. A képzelőerőnk kegyetlenebb bármely rabtartónál.
Mindannyiunknak egy élete van! Miért nehezítjük meg egymásnak?
Még azt sem tudjuk a halálról, hogy vajon nem a legnagyobb jó-e, mégis úgy félünk tőle, mintha biztosan tudnánk, hogy a legnagyobb rossz.