Amit az ember elrendez…, azt felforgatják a körülmények.
Mindenki csak addig bukdácsol, amíg végül vagy elesik, vagy kihúzza magát és elindul.
Igyál egy kávét!
Az elme nem más, mint az összegyűjtött múlt, az emlékezet. A szív a jövő; a szív mindig remél, mindig valahol a jövőben jár. A fej a múltra gondol; a szív a jövőről álmodik.
Én irányítom a saját érzéseimet, kézben kell tartanom, amit érzek, és felelősséget kell vállalnom azért is, hogy mit engedek be az életembe.
Nem elég ám az, hogy az embernek szeme van (…), meg kell tanulnia látni.
A remény jó dolog, talán a legjobb. És a jó dolgok nem halnak meg, miként a rosszak sem élnek örökké.