A nagyvárosokban tapasztalható általános barátságtalanság arányos az ott összezsúfolt embertömeg mennyiségével.
Hány boldog pillanatot veszít el az ember, miközben a veszteségeire gondol csupán?
Mindent kiválónak hiszünk abban, amit szeretünk, és bosszant minket, amikor megmutatják nekünk bálványaink hibáit.
Keveset adtok, ha csak a tulajdonotokból adtok. Csak ha önmagatokból adtok, akkor adtok igazán
a közösségi rendezvényekért.
Az értelmes ember kiverekszi a maga helyét, a többi elhull. Ez a társadalmi törvény.
A tapasztalat igazolja, hogy aki nem bízik semmiben, az nem csalatik meg soha.
Nem szabad pirulni. Semmit se szabad szégyellni. Csillag és szemét a sorsunk.