Csak addig vagyunk szigorúak mások iránt, míg magunkat nem ismerjük.
Apám nem szerette a sírást. Úgy gondolta, az ember sohasem másokért sír, mindig saját magáért.
Tisztelek minden véleményt – kivéve a megvásároltakat – ezeket megvetem.
A világon semmi sem végleges, mert az élet folyama pillanatonként megújhodik.
A győzelmek hajlamosak lekopni az emberről. A vereségek (…) azonban ott maradnak velünk, megérintik a vállunkat, lelassítják a lépteinket, kísértenek álmunkban.
Aki haragszik, az más vétkéért önmagát bünteti.
Az óvatosság a bátorságban rejlő intelligencia.