Ha úgy érezzük, megtaláltuk valakiben életünk értelmét, egyben csapdába is kerülünk: minden más aspektusa az életnek értelmetlenné válik.
Nincs olyan érték, amelyet társ nélkül birtokolni kellemes volna.
A férfi boldogsága: „Én akarok!”, a nő boldogsága: „Ő akar.”
Vajon az otthon olyasmi-e, ami egyszer csak kialakul egy helyből, ahol sokáig él valaki, vagy olyasmi, amit a végén megtalál az ember, ha elég sokáig és elég erősen akarja?
Kétféle ember él, az igaz, aki azt hiszi, hogy bűnös, és a bűnös, aki azt hiszi, hogy igaz.
Az életet nem érdemes semmiféle eszmére feltenni, az életet élni kell.