Aki egy szeretőhöz köti magát, az eltöri az életet jelentő szárnyát. Azonban aki a szeretőt röptében csókolja, az az örökkévalóság napfelkeltéjében él.
Magányos lehet az ember, ha csak az üres, sötét ház várja, hogy üdvözölje.
Minden szív leáll egyszer… az számít, hogy mit teszünk vele, amíg ver!
Egyáltalán, mi az isten az a boldogság? Mondja már meg valaki nekem, de tényleg.
Az Emberiség Koponyáján
a Szerelem űl,
fenn trónol, vigyorral a száján
és szemtelenül.
A Sors mindig győz. Vagy legalábbis úgy tartják. Mert akármi történik is, utólag mindig azt mondják: a Sors akarta, hogy így legyen.