A hatalom megront, és a korlátlan hatalom korlátlanul ront meg.
az emberekért, akik őszintén törődnek. (környezettel, emberi jogokkal, állatokkal stb…)
Az ember akkor fedezi föl magát, amikor megmérkőzik az akadállyal.
Hiszen mindenki csak olyan életet élhet, amilyet csinált magának. Tehát mind emocionális, mind racionális szempontból azt kapja vissza, amit beletett az életbe.
Nem hinnéd, hogy mi mindent el lehet felejteni. Nagy áldás ez, és pokoli nyomorúság.
Ezen a világon az emberek hamar ráunnak arra, ami nem érdektelen, és jóformán csak az köti le őket, ami unalmas.
Könnyebb nagy boldogságot ígérni, mint valóra váltani ezt az ígéretet.
Akár egy házról van szó, akár a csillagokról, akár a sivatagról: ami széppé teszi őket, az láthatatlan.