Balzac sétabotjának fogantyújára: Megtörök minden akadályt. Az enyémre: Engem minden akadály megtör. Közös a „minden”.
Most arra vágynék, hogy ne legyen arcom, legyek olyan, mint egy összegömbölyödött sün, amelyik este kel csak útra az utcai árkokban, óvatosan felkapaszkodik a parton, és a csillagokba dugja szürke orrát.
A sérelmeket meg kell bocsátani. Nem szabad magadban őrizni őket.
Egyetlen jó barát, bensőséges szó, szeretetteli pillanat többet ér, mint bármiféle külsőséges siker.
Néha magad hozod meg a döntéseidet, néha pedig egyszer csak megtörténnek veled.
Van úgy, hogy találkozunk valakivel, talán sose láttuk addig, de alighogy rápillantunk, érdekel, mielőtt egy szót is váltottunk volna.
Igazi ellenségeink hallgatagok.
