A kéz, amely már egyszer megégett, nem szívesen tér vissza a vashoz, hiába súgja minden érzéked, kivéve az emlékezetet, hogy rég kihűlt az a vas.
A fa buzgalma a gyümölcsbe száll át, amely viszont semmit sem nyújt érte cserébe.
A barátság nem kér, nem követel, de nem is ismer áldozatokat.
Az ember rettenetesen fél egyedül maradni, ezért kell neki egy társ, egy életszövetséges. Benne marad akár egy halott kapcsolatban is, hogy ne legyen magányos.
Amikor elfogadod, amit már amúgy is tudsz, a többi jön magától.
Micsoda különös illúzió azt feltételezni, hogy ami szép, az jó is!
A házasság – tudomány. A házasságnak állandóan harcolnia kell egy mindent fölfaló szörnyeteg, a megszokás ellen.