Eleget tudok már a gyászról, hogy felfogjam, sosem szűnik meg a hiányérzet, csak megtanulsz élni a tátongó űrrel, amit maguk után hagynak, akik elmennek.
Nincs az az orvosság, amely meggyógyítaná azt, amit a boldogság nem tud meggyógyítani.
Ahol csődöt mond az akarat, ott magától nyílik meg az út.
A jó modorhoz hozzátartozik, hogy eltitkoljuk, milyen sokat gondolunk magunkról, és milyen keveset a többiekről.
Fásultságunkban nem szeretjük, ha egy önzetlen gesztus arra figyelmeztet minket, hogy közösségi lényként is élhetnénk.
A hiba, az hiba! Ha egy újabb hibát követünk el, abban sincs semmi kivetnivaló, de ugyanazt a hibát kétszer elkövetni ostobaság.