Az üresség akkor születik, amikor a remény meghal.
Nem, nem igaz, egy szerelemnek soha nincsen teljesen vége… Gyűlölnöm kellene őt, de lenyűgözve tart a fájdalom, amelyet okozott nekem.
Tudnunk kell, mire vagyunk képesek; több vagyunk a semminél, de nem vagyunk minden.
Így vesztettük el a szerelmet. (…) Amikor elkezdtünk szabályokat alkotni arra, hogyan nyilvánuljon meg.
A „divat” valójában nem más, mint annak a kifejezése: a te világodhoz tartozom. Én is a te hadsereged egyenruháját hordom, ne lőj rám.
Nem a változásoktól szakad meg az ember szíve, hanem a megszokott apróságoktól.