Egyetlen küzdelem sem reménytelen, míg véget nem ér.
Ha végképp semmi remény, kétszeresen kell reménykedni.
Bármilyen ádáz és kemény a sors, lehet-e nem remélni, ha odakint szépen süt a nap?
Ösztönszerűleg inkább hajlunk a reményre, mint az aggodalomra – amint szemeink is maguktól a világosság felé fordulnak, nem a sötétség felé.
Ahol élet van, ott remény is van.
Az üresség akkor születik, amikor a remény meghal.
Ezen a világon minden szent. Egyetlen homokszem is lehet híd a láthatatlanban.
Csak amikor elég sötét van, látod meg a csillagokat.
Nincsenek kivételes lehetőségek, az élet mindig ad még egy esélyt.
Az ember véges számú esélyt kap arra, hogy újrakezdhessen valamit ebben az életben, véges számú esélyt, hogy ha a múltján nem is, de a jövőjén változtasson.
Amikor két alternatíva van, mindig a harmadikban lehet csupán reménykedni.
Sokszor hullottam már térdre, mert meggyőződésem volt, hogy máshová nem fordulhatok.
Egyszerűen képtelen voltam józanul gondolkodni. Reményt akartam. Nem akartam elengedni, mert olyan jó érzés volt kapaszkodni belé.
A remény jó dolog, talán a legjobb. És a jó dolgok nem halnak meg, miként a rosszak sem élnek örökké.
Ha elszomorodom, ha tehetetlennek érzem magam, ha pillanatnyilag úgy érzem, hogy semmi nem lesz jobb, akkor sem veszíthetem el azt, ami életben tart: a reményt.
Nincs okom félelemre. Mi mindentől meghaltam már és mi mindentől újból feltámadtam.
A remény mindig a jövőre vonatkozik. És nem mindig jó. Mert megbéklyózhat a hit vagy a várakozás, hogy a jövőben történik majd valami, ami megváltoztatja az életünket.
A hiánytól a szív csak még jobban reménykedik.
A hajnal mégis az emberek örök reménye.
Amig élünk, reméljünk! Ha a szerencse lováról leestél, ne maradj fekve az árokban!
A remény olyan, mint a vér. Amíg áramlik az ereidben, addig élsz.
A világ helyzete sohasem reménytelen, mert sohasem azokon múlik, akik nem hisznek az életben, hanem azokon, akik hisznek benne.
A lepke a hernyó jövője.
Nem tudom (…), nem azért vannak-e kivilágítva a csillagok, hogy egy napon mindenki megtalálhassa a magáét.
Bármily csalóka is a remény, mégis kellemes úton vezet el bennünket a tévedés birodalmába.
A remény a legrosszabb gonosz, mert elnyújtja az emberek szenvedését.
Amire valóban szükségünk van, az ránk fog találni.
Remény nélkül az ember megszűnik létezni.
Minden emberi bölcsesség belefér e szavakba: „Várni és remélni!”
A gyerekekben él a remény. Csak adni kell rá valami okot.
A remény a legvékonyabb szalmaszálba is belekapaszkodik.
A valószínűtlenről való álmodozásra létezik egy szó, mégpedig az, hogy remény.
Ilyenek a lélek kimeríthetetlen ábrándjai. Minden szerencsétlenség, még a legkritikusabb pillanatban is, átcsillantja sötétjén a remény csodálatos sugarait.
Hinni a szépet, lehetetlent, hogy egyszer valóra válik. Hinni a vágyban, akaratunkban. Ha kell, hát bízni halálig.
Eljön majd a nap, amikor megnyílik az ajtó azoknak, akik kopogtatnak; akik kérnek, kapnak; akik sírnak, megvigasztaltatnak.
A világon bárhol várhatja az embert varázs, de azért nem sokkal valószínűbb egy párizsi kávézóban rálelni, mint egy mumbai nyomortelepen?
Csak az nem fél kit a reménymár végképp magára hagyott.
A szeretetben mindhalálig reménykedni kell.
Lehet, hogy az ember nem kapja meg, amire vágyik, de ez sem foszthatja meg a várakozás boldogságától.
Reménykedj a legjobban, de számíts a legrosszabbra!
Míg az ember életben van, addig van remény. És amíg remény van, addig eltökéltség is van.
A remény kulcsfontosságú tényező. Nélküle semmik vagyunk. A remény formálja az akaratot, az akarat pedig a világot.
Szép dolog, ha vannak álmaid. (…) De még szebb, ha legalább egy picike remény van arra, hogy valóra is válnak.
Akinek mindene megvan, az nem hall meg semmit…, de akinek semmije sincs, az még a légyzümmögésből is reményt kovácsol.
Minden ambiciózus ember álma, hogy becsületes emberrel kerüljön szembe.
Egy dolgot nagyon szeretek az emberekben: a legparányibb reménytől is képesek szárnyalni.
Az emberek számára mindig megvannak a feltételek ahhoz, hogy azt tegye, amiről álmodik.
Egy emberben néha elhal a remény, de egy állatban soha. Amíg él, él benne a remény, és él a hűség is.
Mi is az a remény? Ahol az álmok kezdődnek.
A remény szívós valami. Levágod és újranő. Valami elvétetett, lezárult, megsemmisült, de a helyén újra kihajt a remény.