A magány az az állapot, amikor valakiben háború zajlik, belső háború; az egyedüllét meg az az állapot, amikor valakiben nincs harc, benne az angyal és az ördög békét kötött.
Abból élünk, amit kapunk, de az éltet minket, amit adunk.
Azt hiszem, az ember nem láthatja világosan, mi lesz a következő lépés, ha nem látja, honnan indult.
Minél nagyobb a szerelem, annál nagyobb tragédia, ha vége szakad. Ez a kettő mindig együtt jár.
Kétségbeesetten megpróbáltam addig nyújtani, csavargatni az igazságot, míg úgy el nem görbült, hogy már hazugság lett belőle.