Az ember egy napon rádöbben arra, hogy az életben igazán semmi sem fontos. Sem pénz, sem hatalom, sem előrejutás, csak az, hogy valaki szeresse őt igazán.
Mindig megpróbálunk híveket toborozni a mi univerzum-magyarázatainknak. Úgy véljük, hogy minél többen hiszünk ugyanabban a dologban, attól majd valósággá válik. De ez úgy, ahogy van, nem igaz.
Egyéniségünk háromnegyedéről lemondunk, hogy hasonlíthassunk másokhoz.
Sokat vagyunk együtt, mégis elpusztít minket a társas magány.
A szeretet akarat nélkül üres szentimentalizmus és krokodilkönny. Az akarat szeretet nélkül erőszak és kegyetlenség.
Barátok… azok, akik táplálják egymás reményeit. Nekik egyformán kedves a másik álma.