Ha meg akarom találni az igaz szerelmet, először is magamat kell megtalálnom.
Tudtam, hogy megtaláltalak. Tudtam és kész. Ösztön, megérzés, villanásnyi megvilágosodás vagy egyszerűen vakszerencse, ez vezetett el a megfelelő helyre.
Az ember gyorsan beletanul abba, aminek belsőleg szükségét érzi.
Szeretni kell az életet, hogy élj, s élni kell, hogy az életet szeresd.
A Megbocsátás fölrepít a csata hevében kimondott sértések fölé, hiszen azokat előbb vagy utóbb úgyis eltörli az idő, ahogy a szél is eltünteti a lábnyomokat a sivatagban.
A szépség átok is lehet, nemcsak áldás.
Az ember vagy a nyugtalanság örökös kínjaira született, vagy pedig az unalom letargiájára.
Minden sorsdöntő dolog a „csakazértis”-ből jön létre.