Mit nevetsz? A mese rólad szól, csak a név más.

Ó, mit ér a szerető hűsége, ha szívünket összetöri annak a másiknak a hidegsége, akit jobban szeretünk!

A lélek, ami szépséget lát, lehet, hogy néha egyedül sétál.

Azt hiszed, attól létezel, hogy boldogtalan vagy. Vannak, akik csak a problémáik tükrében léteznek, és kényszeresen, állandóan ezekről beszélnek. (…) Nem állnak meg, hogy átérezzék: itt vagyok.

Csendet tanultam a beszédesektől, toleranciát a türelmetlenektől, kedvességet a durváktól.

Amint a pénz motiválja az embert, már nem lehet olyan jó, mint az, akit a belső késztetés, a lelkesedés hajt.

Azt hiszik, hogy normálisak, csak azért, mert mind egyformák.

Most arra vágynék, hogy ne legyen arcom, legyek olyan, mint egy összegömbölyödött sün, amelyik este kel csak útra az utcai árkokban, óvatosan felkapaszkodik a parton, és a csillagokba dugja szürke orrát.