Aki félt már valaha az életben, az tudja, hogy a félelem, ha kívül nem mutatkozik is, belülről rágja az embert. A mosolygás, a gőgös vagy bátor arcjáték csak a kívülállónak szól, önmagát senki sem tudja becsapni.

Ha tavasszal sok cserebogár van, sok barack lesz.

A tréfa az okosság jele; s a tréfa és elmésség (…) nem szokott törpe lelkeknél megszállani!

Minden érzék, amelynek a birtokában vagy, a változások követésének eszköze.

Aki félve kér, felszólít a visszautasításra.

Semmi sem különösen nehéz, ha kis munkákra osztod.

Senki sem kérheti számon tőlünk, hogy miért nem vagyunk olyanok, mint egy idealizált regényhős vagy egy angyal. De azt igen, hogy miért nem vagyunk önmagunk.

Vannak éjszakák, amelyek után nevet kellene változtatni, olyannyira mások lettünk.

A vágyaknak, még a legártatlanabbaknak is, az a bajuk, hogy alávetnek másnak, és függővé tesznek bennünket.