A legfélelmetesebb valami az idő. Igen, az idő. A másodperc, amelyet élünk és mégsem vagyunk urai.
Szeressétek a rosszat is – a jót könnyű szeretni. Nincs önmagában jóság vagy gonoszság; ember van csupán, aki az útját járja.
A Megbocsátás fölrepít a csata hevében kimondott sértések fölé, hiszen azokat előbb vagy utóbb úgyis eltörli az idő, ahogy a szél is eltünteti a lábnyomokat a sivatagban.
A testnek és a léleknek új kihívásokra van szüksége.
Etess galambokat, kacsákat.
Gondosan válogasd meg a barátaidat. Sosem tudhatod, mifélékkel hoz össze a sors. (…) Külsőre hófehér angyalok, de lelkükben, akár a ragadozó farkasok.
Mit jelenthet az, hogy nincs meg köztünk a harmónia? Van egyáltalán olyan, hogy harmonikus kapcsolat?
Szilárdabb jellem kell ahhoz, hogy visszavonjunk egy téves nézetet, mint ahhoz, hogy megvédjük.
