Mindenki a maga módján álmodja meg az életét.
a legfontosabb feladat korai elvégzése utáni örömért.
Csendet tanultam a beszédesektől, toleranciát a türelmetlenektől, kedvességet a durváktól.
Ősi bölcsesség, hogy mielőtt beszélni kezdünk, érdemes megfontolni, hogy amit mondani akarunk, az: igaz-e? lényeges-e? jóindulatból fakad-e?
A szabadságunk csak azt jelenti, hogy többé senki sem felelős a sorsunkért.
Vajon az otthon olyasmi-e, ami egyszer csak kialakul egy helyből, ahol sokáig él valaki, vagy olyasmi, amit a végén megtalál az ember, ha elég sokáig és elég erősen akarja?