A tetteink megbánása majdnem olyan, mintha a saját életünket bánnánk meg.
Az emberek nem változnak. Amit egyszer megszeretnek, azt mindig szeretni fogják, még ha nem is tudják az okát.
Akik (…) úgy vélik, hogy a kaland veszélyes, maradjanak csak a hétköznapok rabságában, és meglátják, hogy idő előtt meghalnak.
Mi közöm ehhez az egész felhajtáshoz, ami momentán az életem?
A nő szíve a szemein át mutatkozik, álnoksága a tetteiben, ravaszsága a nyelve hegyén.
Amikor gondtalan életre vágyunk, emlékezzünk arra, hogy a tölgyek is ellenszélben válnak erőssé, és a gyémánt is nyomás alatt készül.