Bölcs embernek ló való, mert lóvá tesz az ember, és emberré a ló.
Az ember minden szabadsága elvész, amint felnéz valamilyen abszolút uralkodóra.
Az ember az egyetlen állat, amely pirulni tud – és okkal.
Az ember vagy a nyugtalanság örökös kínjaira született, vagy pedig az unalom letargiájára.
Az ember megkeményíti magát, mert mások ezt várják el tőle. Azért leszünk magabiztosak, mert valaki bizonytalan mellettünk. Az ember végül is azzá válik, akivé mások szükségletei alakítják.
Emberek, ha boldogtalanok vagytok, vigasztaljon benneteket, hogy én is boldogtalan voltam.
Nem az öregedés miatt hagyunk fel álmaink követésével, hanem az álmok hiányától kezdünk el öregedni.