Nincsenek viszonyok, amelyekhez az ember hozzá nem tud szokni, különösen, ha azt látja, hogy akik körülveszik, mind ugyanúgy élnek.

Ha élünk, akkor vágyunk. És aszerint ítéljük az életet jónak vagy rossznak, hogy vágyunkat édesnek vagy keserűnek hisszük.

Rá kellett jönnöm, milyen minimális a szókincsem, nem tudom kifejezni azt a fájdalmat és felháborodást, amit éreztem. Szánalmas. Magam is tisztában voltam vele, milyen szánalmas vagyok.

Fontos, ha valakire számítani lehet, de terveket azért ne építsünk ilyesmire.

Az ember ott kezdődik, hogy teremt valamit, ami nincs. Valakinek lenni a semmiből. Nem a legkisebb, hanem a legnagyobb ellenállást keresni. Csak azt érdemes megcsinálni, ami lehetetlen.

Normálisnak lenni nem minden, ha egyszer felfedezted, milyen másnak lenni.

Ha valamit nem tudsz megszerezni úgy, hogy az ajtón lépsz be, keress hátsó bejáratot.