A magyarnak idegenben a legnagyobb ellensége mindig a magyar.

Akivel az embernek viszonya volt: azt alig rázhatja le magáról egykönnyen… a testén és lelkén talán örök nyomok maradnak utána!

Fásultságunkban nem szeretjük, ha egy önzetlen gesztus arra figyelmeztet minket, hogy közösségi lényként is élhetnénk.

Az öröm abból ered, hogy valaki meg tudja látni azt, ami szép és jó az életben.

A női divat után olyan férfiak érdeklődnek, akik nem szeretik a nőket. Azok a férfiak, akik szeretik a nőket, észre sem veszik a ruhájukat.

Ahol szeretet van, ott nincs átverés.

Ha egyszer elindultunk, az olyan, mintha már meg is érkeztünk volna!

Néha már-már azt hiszem, nem érdemes senkivel sem összebarátkozni. Egy idő múlva úgyis elveszítünk mindenkit, és az a fájdalom ezerszer rosszabb, mint az előtte sajgó űr.

Amit sohasem vontak kétségbe, az nincs bebizonyítva.