Az öröm abból ered, hogy valaki meg tudja látni azt, ami szép és jó az életben.
Időt vesztegetni nem egy olyan súlyos dolog. (…) Az élet nem egy rohanás, hanem egy célbalövészet. Nem a megtakarított idő számít, hanem az a képesség, hogy a célba találjál.
A nők valami külön észbeli adottság alapján, ami csak az övék, úgy tudnak elsiklani a valóság zátonyai mellett, hogy nem szenvednek hajótörést.
Néha a barátságot nem lehet megkülönböztetni a butaságtól.


De mi értelme van egy férfi miatt szenvedni? Semmi. És a poklok kínját járjuk, ahol nincs nemesség és nagyság – csak a gyötrelem.
Kimutatni az érzéseket: ez (…) fontos. Olyan ez, mint amikor azt mondom valakinek, hogy mennyire szeretem, mennyire fontos nekem, de nem ölelem át.