Minél szegényebb az ember, annál inkább reméljen, minél több baj éri, annál erősebben kell bíznia.

A nagy lecke, amelyre az élet megtanít bennünket, az, hogy mindenkor tudjuk: mikor célszerű, és mikor nem, hogy a dolgok középpontjában legyünk.

A könyvet mindig ketten alkotják: az író, aki írta, és az olvasó, aki olvassa.

Adományozz használt ruhákat rászorulóknak.

Álmodni szoktam. Néha úgy érzem, az az egyetlen helyes cselekvés. Álmodni, az álmok világában élni (…). De ez nem tart örökké. Az ébrenlét mindig eljön, hogy visszahozzon.

Legyünk figyelemmel azokra, akik boldogságunk okozói, kertészek ők: virággal borítják be lelkünket.

Szólni nem mertem, mert a szemem gyanúsan égett, és féltem a könnyek lehetőségétől, ha esetleg ki merem nyitni a számat, biztosan kibukna rajta a fájdalom.

Sokkal… okosabban tennéd, ha nem barátkoznál velem. De már belefáradtam, hogy megpróbáljam magamat távol tartani tőled.

Rettenetes, hogy a tényektől sosem tudhatjuk meg a valóságot.

Minden ve­szély sokat veszít rémisztő voltából, ha az okait megismerjük.