Ha én keresztet vetnék, ezt mondanám: a természetnek, a művészetnek, a tudománynak nevében.

Ha azt hiszed, hogy birtokolsz valamit, az olyan, mintha futóhomokon járnál.

Egy dolgot nagyon szeretek az emberekben: a legparányibb reménytől is képesek szárnyalni.

Azt hiszem, a legmagasabb és a legmélyebb pontok a fontosak. Minden más csak… köztes.

Nem is olyan rossz dolog az idő. Csak használd helyesen, és bármit kinyújthatsz, akár egy gumiszalagot, míg el nem pattan valahol, s akkor ott maradsz két kis csomóval a hüvelykujjad és mutatóujjad között, s benne minden szomorúság és reménytelenség.

Az álmodó, aki tudja, hogy csak álmodik, félig ébren van már.

Senki sem jó véletlenül. Az erényt tanulni kell.

A részleteket és az érzéseket tisztázni kell. Nem feltételezhetjük, hogy bárki is képes olvasni a gondolatainkban.

Egy ember utálhatja a választását, de ki fog tartani mellette, mert még a legrosszabb körülmények között is meg lesz győződve róla, hogy akkor ez volt a lehető legjobb döntés.