Feladatunk éppen akkora, mint az életünk – ezért tűnik végtelennek.
A koldusok a templom küszöbén figyelmeztetik a híveket, hogy szociális kérdés is van a földön.
A távollét olyan a szerelemnek, mint a szél a tűznek: a kicsit eloltja, a nagyot még nagyobbra lobbantja.
Nem az számít, hogy milyen munkát végzel, hanem az, hogy mit gondolsz róla.
Hogyan neveljen gyermeket az, aki önmagát sem tudta megnevelni? Hiszen gyermekeket csak példaadással, saját élete példájával nevelhet az ember.
A valóságon túl álmok vannak, és mindenki bennük él tovább.