Bejelentkezés szükséges.
Lehet, hogy máshol jó, de mi, akár tetszik, akár nem, itt vagyunk.
De furcsa állat is az ember, gondolom, milyen könnyű szívvel képes felebarátja halálát kívánni.
Élni csak akkor érdemes, ha van, aki utánad is folytatja.
A siker nem egyéb, mint a túlhaladott kudarcok sorozata.
A barátság olyan, mint a hegedű, húrjait nem szabad könnyekig feszítenünk!
Az ember megszokja azt, aminek az életét köszönheti. És előbb-utóbb azt képzeli: magától értetődő. Pedig téved, semmi nem tart örökké, minden eltűnhet egyszer.
Nem a mi dolgunk eldönteni, élünk-e, halunk-e. Aki él, nem tehet mást, élnie kell. Az élet olyan, mint a munka. Nehéz vagy se, nem hagyhatod félbe-szerbe. A végére kell járnod, úgy bizony.
A kis légy, aki hajnalban születik, és napnyugtakor meghal, nem értheti meg, mit jelent ez a szó: éjszaka.
Élsz, mert élsz, gyermekem, és nincs tovább. A halállal nem komázik az ember.
Milyen jó lenne, gondolom, ha nő volnék, mert a nők úgy is tudnak látni, hogy nem néznek oda.
Kezdem belátni: amit a férfiak női logikátlanságnak neveznek, voltaképp logika, csak nem olyan, mint az övék.
Ha azt látom, hogy valaki ennyire fakó, mindig arra gondolok: biztos, hogy saját maga radírozta ki magát az életből.
Néztem a cimboráimat, és önmagamat láttam bennük.
Az érett kor olyan, mint a látóhatár, minél közelebb jutsz hozzá, annál inkább hátrál.
Örömünk szívből szívbe árad, de a fájdalom bezár önmagunkba, megfoszt embertársainktól, s elvág tőlük.
Az emberi élet ádáz ellenségei önnön fajukat, s benne önmagukat pusztítják.
Nagy kár bizony azt szeretni, ki nincs itt (…), s helyette a szelet ölelni.
Hiába próbálnak megfeledkezni a halálról: a halál nem feledkezik meg senkiről.
Meg is állapítottam, hogy egy tanárnak ki sem kell nyitnia a száját, ha „érdekes” akar lenni: elég, ha figyelmesen hallgat.
Az embernek mindig szabad feltevésekbe bocsátkoznia (…), ha nem úgy állítja be őket, mintha bizonyított igazságok volnának.
Ha az embernek ismételten azt kell tapasztalnia, hogy élete abszurd véletleneken múlik, önkéntelenül magába száll, szerény lesz.
Ha az ember egyszer eltökéli, hogy csupa jót gondol magáról, akkor nem ismer lehetetlent.
A barátság a találkozásokból táplálkozik, és meghal, ha megfosztják tőlük.
Olyan a nő, akár a szél s a vihar; hogy mire képes, senki előre meg nem mondhatja.