Az emberek mindig igyekeznek másokon segíteni – csak azért, hogy jobbnak hihessék magukat, mint amilyenek valójában.
Kezdetben a szenvedély idegen, később vendég és végül úr a házban.
Üresen tegyék le a koporsódat! Ne hagyj semmit a Halálnak, éld és használd fel minden erődet, érzelmedet, esélyedet, vágyadat, álmaidat. Ne takarékoskodj magaddal.
A kemény munka eltompítja a kíváncsiságot.
Egy anya számára, aki elveszítette gyermekét, az első nap soha el nem múlik. Ez a fájdalom nem fonnyad el az idővel. Hiába kopik el, hiába fakul meg a gyászruha, a szív feketesége nem oszlik el soha.
Ha én nem magamért vagyok, akkor ki van helyettem? De ha én csak magamért vagyok, akkor miért vagyok?