Minden érzelem annyit ér, amennyi áldozatot hajlandóak vagyunk hozni érte.
Soha nem lehet tudni, hogy miből mi bomlik ki, minek mi lesz a következménye, miféle, egyelőre láthatatlan utak nyílnak majd meg, vagy hogy mire jók a falak, a kudarcok.
Úgy gondolom, hogy minden ember több annál, amit feltételez magáról.
Megszokik az ember bármit ezen a világon.
A szabadságharcos előbb-utóbb megtanulja, hogy a harc szabályait nem ő, hanem az elnyomó hatalom diktálja.
Tőlem függ, hogy a világot derűsen, kedvezőbb fényben látom-e, s önmagamat sikerül-e hasonlóképpen szemlélnem.
Csak az veszít, aki feladja. A többiek mind győztesek.