A szeretteink néha nem veszik észre bennünk azt, amit nem akarnak észrevenni.
Legszebb emlék a szeretet, melyet mások szívében hagyunk magunk után.
Ismét hatalmas lett az életkedvem. (…) Rádöbbentem: az az életem értelme, amit én akarok neki adni.
A sérelmeket meg kell bocsátani. Nem szabad magadban őrizni őket.
Így vesztettük el a szerelmet. (…) Amikor elkezdtünk szabályokat alkotni arra, hogyan nyilvánuljon meg.
A csönd és a nyugalom nem fejleszti a jellemet. Csak a szenvedés és a megpróbáltatás nyomán erősödik a lélek, tisztul az éleslátás, támad fel az ambíció és jön el a siker.