A tavasznak sem mondhatjuk: „Remélem, hogy hamar jössz, és sokáig maradsz.” Csak azt mondhatjuk: „Gyere, ajándékozz meg a reménnyel, és maradj, ameddig tudsz.”
Nem lehet lekötni. Szabad szellem vagyok: oda megyek, ahova a szél repít.
Rád kellett várnom, a te jöttödet kellett figyelnem. És most harcolni fogok érted.
Minél magasabbra szállunk, annál kisebbeknek tűnünk azoknak a szemében, akik nem tudnak repülni.
Öleld meg szeretteidet.
A társadalom kialakít egyfajta kollektív magatartásnormát – és senki nem kérdezi, miért pont így kell viselkedni. Az emberek elfogadják, és kész.
Sétálj egyet.