Úgy éreztem, mintha egy rémálom fogságába estem volna, egy olyanba, amelyben még akkor is kénytelen vagy futni, amikor tudod már, hogy véged, de a lábaid mégsem mozognak elég gyorsan.
Az elfogatásban és a börtönben nincsen semmi rettenetes, ha az ember lelkiismerete tiszta.
Vannak furcsa barátságok: a két barát szüntelenül marakodik, egész életükben így élnek, de elválni mégsem tudnak.
Többet tenni a világért, mint amennyit a világ tesz érted – ez siker.
Aki csak a tapasztalataiból él, az mindig a régi válaszokat ismételgeti az új problémákra.
A munka előfeltétele az elégedetlenség.