Néha félek. Azoktól a pofáktól, akiknek minden mindegy, muszáj az embernek félnie.
Ne félj a csendtől. Minden fontos dolog a csendben történik. Csendben sarjadnak a növények, csendben fejlődik a magzat, csendben cikáznak a gondolatok, csendben borít el a szerelem.
Egy igaz barát azt mondja, amit hallanunk kell, akkor is, ha az nem kellemes.
A bölcs lelke olyan, mint a hold fölötti világ, mindig derült.
Az ember sorsát az pecsételi meg, vagy inkább az mutatja meg, hogy miképpen vélekedik önmagáról.
Nem a gyémánt szép, hanem a fény, amit tükröz. – Viszont: a tükörtől függ, mennyire szép valami.
Egyetlenegyszer mertem megkérdezni tőle: „Miért szeretsz te engem?”
Azt felelte: „Fogalmam sincs, de egyáltalán nem is érdekel.”