A szerelem ott kezdődik, mikor a belső figyelem egyszerre folyamatossá válik, s intenzitásában szinte az elviselhetetlenségig fokozódik.
Mindig igyekszem majd, hogy megőrizzem azt a keveset, amim van, mert túl kicsiny vagyok ahhoz, hogy át tudjam ölelni az egész világot.
Semmi, még a pénz se fogy oly villámgyorsan, mint a tisztelet és tekintély, ha egyszer az ember költeni kezd belőle.
A közvélemény egyetlenegy vágyunk feláldozását sem éri meg.
Nem szeretek szerencsejátékokat játszani, de bízom annyira magamban, hogy saját magamra bármikor fogadnék.
a tevaszért, amikor a levelek színe átváltozik…
A félelem addig a pillanatig létezik, amíg az elkerülhetetlenül be nem következik. (…) Utána már nem szabad erőt pazarolnunk rá.
Minél erősebb a szél, annál kitartóbbnak kell lennie a fának.