A népnek foglalatosságot adunk; azon nép, amelynek magával dolga van, nem gondol arra, hogy szabad lehet.
Ha azt tudom mondani valakinek, hogy „szeretlek”, tudnom kell azt is mondani: „Szeretek benned mindenkit, szeretem rajtad keresztül a világot, szeretem benned önmagamat is”.
Ameddig nem adsz helyet a lelkedben valakinek, aki éppolyan fontos neked, mint saját magad, addig mindig magányos maradsz.
Az életet nem érdemes semmiféle eszmére feltenni, az életet élni kell.
Minden tragédiák legmélyebbike nem az, hogy fiatalon halok meg, hanem ha 75 éves koromig élek úgy, hogy sosem éltem igazán.
50 évesen mindenkinek olyan arca van, amilyet megérdemel.
a jó hír öröméért.
A fontos dolgok mindig megmaradnak – ami elmúlik, az mind olyan dolog, amit fontosnak tartunk, de valójában haszontalan.