Az emberek könnyen törnek, ahogy a szívek és az álmok is.
A szerelem határtalan, nem lehet korlátok közé szorítani.
Ha az univerzum közepébe tekintünk, hidegséget látunk ott. Ürességet. Végtére is, az univerzum nem törődik velünk. Az idő sem törődik velünk. Ezért kell nekünk, embereknek törődnünk egymással.
Amikor elfogadod, amit már amúgy is tudsz, a többi jön magától.
A mély gyász, amelyet egy szeretett lény halálakor érzünk, abból a megérzésből fakad, hogy minden egyénben rejlik valami leírhatatlan, valami, ami csak rá jellemző, és ezért teljességgel pótolhatatlan.
Őrizd meg jókedved és humorod.